Laskai Osvát Antikvárium

Ha az ember egy olyan alapos és hiánypótló művet tart a kezében, amelynek ráadásul minden mondatán érződik, hogy a szerzőjének igazi szenvedélye az írása tárgya, nehéz lenne megtalálni azokat a szavakat, amelyekkel kiegészíthetné azt. Szalai Béla A régi Esztergom zenei élete – a Dalárda és a Zenei Kör története című könyve olyan mélységű és mennyiségű ismeretet tár elénk a 18-19. századból, amelyet lehetetlen röviden összefoglalni – ezért inkább egy személyes példán keresztül felvezetve ajánlom e könyvet.

Eszter lányunk énekes. Már egészen kicsi korában megmutatkozott a tehetsége, ami persze már önmagában is hatalmas boldogsággal töltötte el a családot. Amikor azonban elvittük a különböző órákra, foglalkozásokra és versenyekre, egy újabb csodával találkozhattunk: a zene közösségteremtő erejével.

Azóta is gyakran látunk a „kulisszák mögé”, így a mai napig a tanúi lehetünk, hogy mekkora örömet okoz az együtt zenélés, éneklés az alkotóknak, azt pedig magunkon is tapasztaljuk a fellépései alkalmával, hogy az ő közösen elvégzett munkájuk eredménye milyen katartikus élményt nyújt a hallgatóságuknak. Igaz, egy komolyzenei koncert esetében nem annyira látványos, mint egy könnyűzeneinél, de egyértelmű: ahogy követik egymást a dallamok, a közönségéből is közösség kovácsolódik.

Az együtt éneklés és zenélés végigkíséri az emberiség egész történetét. A rituális táncok, amelyekkel őseink például a vadászat sikerét vagy a jobb termést próbálták elősegíteni már olyan zenés események voltak, amelyek egyértelműen a közösség céljait szolgálták. Ahogyan teltek az évezredek, századok, rendre alakultak ki az egyes csoportokat jellemző, hozzájuk köthető dalok, amelyek szorosan kötődnek identitásukhoz.

Ha felcsendül Chopin b-moll szonátájának dallama, az európai-nyugati ember tudja: valakitől búcsúzunk éppen. Mendelssohn Szentivánéji álom című művének jellegzetes része hallatán pedig egyből egy boldog, fiatal párra gondolunk. Ha megszólal az István, a király rockopera egy taktusa, senki nem tudja, mi csendült fel, csak a magyarok – mi viszont egyből hozzákötjük az államalapítás évfordulóját, a szabad és keresztény ország képét. A Kossuth induló hallatán talán nincs is ember a Kárpát-medencében, akinek ne jelenne meg a lelki szemei előtt egy kokárda, ha pedig Beethoven Egmont nyitánya szólal meg, szinte mindannyiunknak felsejlenek az 1956-os képek a forradalom felemelő pillanatairól, vagy éppen a megtorlás szörnyűségeiről.

Ha pedig szűkebb pátriánkat, a térségünket vesszük példaként, ma is látható, hogy a nemzetiségi napokon, fesztiválokon milyen jólesően és boldogan éneklik akár az idősebbek, akár a legkisebbek a felmenőik régi dalait, de ugyanezt tapasztalhatjuk akkor is, amikor egy olyan település ünnepségén járunk, amelynek története összefonódik a bányászatéval.

A zenélés, éneklés közös élménye tehát nagyban hozzájárul az identitásunk kialakulásához és megtartásához. Őriznünk kell a ránk hagyott értékeket, és támogatnunk kell az újabb kincsek létrejöttét.

Ezt a célt szolgálja barátom, Szalai Béla könyve is, és nemcsak azzal, hogy mérnöki pontossággal, eddig nem látott részletességgel tárja fel az esztergomi dalárda történetét, hanem azzal is, hogy rámutat: mekkora szerepe volt a Dalárdának a magyar nemzeti tudat megerősödése és a polgárosodás szempontjából is.

Ezek pedig olyan értékei Esztergomnak, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk.

Esztergom, 2017.

Völner Pál        
Esztergom város országgyűlési képviselője

A könyv 2000 Ft-ért rendelhető. Amennyiben érdeklődik, látogasson el antikváriumunkba, vagy vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tisztelt Olvasó!

Esztergomot, Magyarország első fővárosát, Szent István városát érteni és érezni igazán csak az tudja, aki úgy képes elmélyedni egy ezredév tengerében, hogy közben engedi, hogy átjárja minden pórusát. Aki képes megízlelni e csodálatos város évszázadok könnyeivel és mosolyaival ízesített zamatát, aki ismeri a világi- és egyházi méltóságok, fő- és közrendek sikereit és kudarcait egyaránt.

Kőrösy László, Esztergom krónikása nem csak értette és érezte Esztergomot, de birtokában volt egy olyan különleges képességnek, amely csak keveseknek, s közülük is csupán a legkiválóbbaknak adatott meg: képes volt arra, hogy szavakba öntse mindazt, ami Esztergomot jelenti.

Sokan, sokféleképen próbálkoztak ezzel századokon át, kiváló írók és költők, különböző tudományágak jeles képviselői, egyházfők és utazók, mégis Kőrösy László volt az, aki a legszélesebb rétegnek tudta megmutatni e város ezer arcát. Hol könnyed karcolatokban, hol kivételesen alapos munkákban, újságcikkekben és gyűjteményekben vagy éppen egy naplóban egyaránt. Életműve olyan páratlan és pótolhatatlan örökség, amely nélkül sem a múlt, sem a jelen Esztergoma nem értelmezhető.

Tisztelt Olvasó! Esztergomiként engedje meg nekem, hogy őszinte szívvel és nem kevés elfogultsággal ajánljam e különleges naplót mindenkinek. Annak, akit már megérintett Esztergom varázsa, a magyar keresztény állam ezredévéről regélő utcák, épületek, erdők és vizek, és annak is, aki csak fényképekről ismeri e várost.

Mégis, valószínűleg azoknak jelent majd igazi kincset e napló, akik a felszín alatti Esztergomot kutatják, és Kőrösy Lászlóhoz hasonlóan vágynak annak megismerésére. Igazi különleges, helytörténeti művet tart most a kezében, a 19. század második felének esztergomi családjairól, a mindennapokba betekintést engedő életképekkel.

Egy korszak krónikája, Esztergom leghívebb krónikásától, amelynek előkelő helyen kell legyen minden esztergomi család könyvespolcán, hogy újra és újra fellapozhassuk, és megismerhessük, megérthessük múltunkat és azon keresztül jelenünket is.

Romanek Etelka     
Esztergom város polgármestere

Ajánlás

Dr. Kőrösy (Kucsera) László ( Esztergom 1856- Dömös 1918 ) országos hírű író, irodalomtörténész, tanár, az Esztergom és Vidéke, a ma is élő esztergomi kulturális újság főszerkesztője 1878-92 között. Az ott közölt helytörténeti és irodalmi írásai példaképként álljanak minden esztergomi előtt. Nagy műveltségét az esztergomi Szentbenedekrendi Főgimnáziumban és a Budapesti Tudományegyetemen szerezte, 1882-től az esztergomi reáliskola magyar irodalom tanára volt, s emellett írta jeles írásait nemcsak a helyi lapokban, hanem az országos újságokban is: Vasárnapi újság, Pesti Hírlap, Pozsony megyei Közlöny, stb. A Mulattató Zsebkönyvtár 50 füzetét is ő írta és szerkesztette 1881-88 között. 1892-től Budapestre hívták tanárnak a belvárosban működött Főreáliskolába. Ennek az iskolának az utóda a mai Eötvös gimnázium a Reáltanoda utcában, amely ma is a főváros egyik legjobb középiskolája.
Kőrösy lászló Diáknaplójában számos esztergomi megtalálhatja őseit. A Laskai Antikvárium örömmel fogadja a leszármazottak bővebb tudósításait az említett esztergomiakról. Én is örömmel olvastam nagyapám Dr. Prokopp Gyula ügyvéd és Prokopp János építész nevét a Diáknaplóban.

Prokopp Mária

A könyv 1950 Ft-ért rendelhető. Amennyiben érdeklődik, látogasson el antikváriumunkba, vagy vegye fel a kapcsolatot velünk!

1543 februárja. A töröktől tavaly sikertelenül próbálták visszafoglalni Budát, ráadásul a kísérlet feldühítette Szulejmánt. Idén ismét megpróbálja beteljesíteni régi álmát: Bécset akarja elfoglalni. A Duna mentén, Esztergomon keresztül akar eljutni a híres városba. Eközben az Esztergom közelében lévő faluban, Nagyölveden vígan farsangoznak az érsek helyi nemesei. Várdai Pál, az esztergomi érsek szeretett várának védelmére fogja küldeni őket, miközben elhagyott otthonuk is veszélybe kerül, talán nem is a törökök „jóvoltából”. Ezalatt egy balkáni falucskában, Uzsicében, egy háborúskodásból kiábrándult szpáhi váratlan látogatót kap. Vajon mi sül ki Horváth Bertalan és Murád szpáhi találkozásából? Ez a történelmi regény az átlagosnál jobban törekszik arra, hogy hiteles legyen. Aki Esztergom vagy a Magyar Királyság török-kori történetére, esetleg a hódító Oszmán Birodalomra is kíváncsi, bátran vegye kezébe ezt a könyvet, mert a szórakoztatás mellett az ismeretterjesztés is kiemelt célja.

Borz Tamás 1988-ban Esztergomban született. Gyerekkora óta vonzódott a történelemhez, de kiváló tanárainak is komoly része volt benne, hogy különösen megszerette ezt a tantárgyat már az általános iskolában. 2007-ben az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett le, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult tovább. 2012-ben Történelem alapszakos bölcsész diplomát szerzett. „A janicsárok szerepe az oszmán hadseregben” címmel írta meg szakdolgozatát. A történelem főszak mellett a vallástudomány minor szakot is elvégezte. Ugyanezen év novemberében szülővárosában az MNM Balassa Bálint Múzeumában kapott állást, majd 2013 óta a Rosenberg Hungária Kft. tulajdonában lévő Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi múzeumban dolgozik idegenforgalmi ügyintézőként. „Az érsek vitéze” című regényével most először mutatkozik be íróként is.

Ajánlás

"Benne vagyunk a fősodorban. Az utóbbi egy-két évtized páratlan felívelést hozott a gyerek- és felnőttirodalomban egyaránt. A posztmodern utáni nemzedék megint elkezdett nekünk történeteket mesélni, mi pedig, olvasók, kortól és nemtől függetlenül, boldogan lubickolunk ebben a gazdagságban. De jó, hogy ízig-vérig történelmi regényeink is vannak már! A nagy elődök és kortársak könyvei mellé bátran állíthatjuk Borz Tamás izgalmas, fordulatos, jól láttató és remekül magyarázó könyvét: eljött az idő, Olvasó, ugorj fejest a 16. századba. Itt a török. Hát te hol vagy?"

Süveges Gergő

A könyv 1900 Ft-ért rendelhető. Amennyiben érdeklődik, látogasson el antikváriumunkba, vagy vegye fel a kapcsolatot velünk!